Katolikus egyházi hírek
Színek és ecsetvonások – Van Gogh eddigi legnagyobb londoni kiállításáról
Udvardy György érsek vezette a keresztutat Városlődön – KÉPRIPORT
Jézus Krisztus csanádi egyházának millenniumára készülünk – Beszélgetés Pál József Csabával
Ferenc pápa: Az Egyház nem a többségé vagy a kisebbségé, hanem a zarándokló népé
Először rendeztek népdalversenyt a budapesti egyházi iskolák tanulóinak
Először rendeztek népdalversenyt a budapesti egyházi iskolák tanulói számára
Amikor a lélek szétszakad, csak Isten tudja újra egyesíteni – gondolatok a Severence című sorozat mentén
A Severance című sorozat hátborzongató világában az emberi elme kettéválik – de mit üzen ez nekünk keresztényként? A belső meghasonlottság nemcsak fikció, hanem valós lelki seb, amelyet egyedül Isten gyógyíthat be. Ő az, aki összeforrasztja a széttört részeinket, és teljes egységre hív: önmagunkkal, az emberekkel és Vele. A modern ember egyik legnagyobb kísértése, hogy önmagát szétválassza, darabokra bontsa. Különválasztja a munkáját a magánéletétől, a testét a lelkétől, az érzelmeit a döntéseitől – és olykor azt is, hogy mit hisz arról, ahogyan él. A Severance című, Apple TV-n megjelent sorozat ezt a belső törést viszi a végletekig, amikor a főszereplők agyműtét által szó szerint két külön személyiséggé válnak: az egyikük a munkahely falain belül él, míg a másik a kinti világban – és egyik sem rendelkezik a másik emlékeivel. Ez a disztópikus koncepció elsőre talán extrémnek tűnik, mégis rávilágít egy valós és fájdalmas igazságra: a lélek elválasztottsága romboló hatású. Amikor nem élhetünk egységben önmagunkkal, amikor meg kell tagadnunk személyiségünk egy részét – akár a túlélés, akár a kényelem vagy épp a társadalmi elvárások miatt –, akkor törés keletkezik bennünk. És e törés mentén reped meg az identitásunk, az emberi kapcsolataink, sőt, a hitünk is. Akkor is szétválasztottak lehetünk lélekben, amikor a […]
The post Amikor a lélek szétszakad, csak Isten tudja újra egyesíteni – gondolatok a Severence című sorozat mentén appeared first on 777.
Családoknak tartottak lelkinapot Nyíregyházán
A lemondások által is keresem Isten szándékát – Nagyböjti keresztút és imaest az egri Líceumban
A Magyar Tudományos Akadémia alapításának 200. évfordulójára emlékeztek Szombathelyen
Megáldották a Krisztus Király katolikus iskola oratóriumát Dunakeszin
Kötődés vagy megkötözöttség? – egyetlen szó, két ellentétes út
Míg a kötődés szeretethez, kapcsolatokhoz és szabadsághoz vezet, a megkötözöttség rabságot, belső konfliktust és elszakadást eredményez – akár Istentől is. A rend, az elköteleződés és a szilárd lelki kötődések valójában nem korlátoznak, hanem felszabadítanak, és segítenek az isteni úton maradni. Érdekes jelenség, és nyelvünk gazdagságát mutatja, hogy ugyanabból az alapszóból finoman elhatárolt jelentésárnyalatú, sőt akár kimondottan ellentétes tartalmú kifejezések is képezhetők: a kötődés és a megkötözöttség is a „köt” szóból származik. Mind a kötődés, mind a megkötözöttség elvont fogalom, hiszen nem szó szerinti – kötéllel és csomókkal létrehozott – kötést értünk rajtuk, noha nem kevésbé erőset. Míg a kötődés pozitív, a megkötözöttség negatív tartalmat hordoz. Kötődésről általában építő kapcsolatok esetén beszélünk, amikor valakit például szimpátia, barátság, szeretet fűz egy másik emberhez. Különböző kötődéseink végigkísérik életünket, és mindvégig jelentős szerepet játszanak testi, lelki és szellemi egészségünk kialakulásában, valamint megőrzésében. Gondoljunk csak arra, milyen sokat jelent, ha probléma, baj esetén vannak körülöttünk olyan személyek (társ, rokon, barát), akikre számíthatunk. Sokszor nem is a konkrét, kézzelfogható segítség a legfontosabb, hanem az érzelmi támogatás, az egymáshoz tartozás érzése. A megkötözöttség ezzel szemben rabságot, egészségtelen és egyoldalú függést jelent. Idetartozik minden, ami rombol, mégis mintegy összenőtt velünk, s nem tudunk, sőt gyakran nem is akarunk […]
The post Kötődés vagy megkötözöttség? – egyetlen szó, két ellentétes út appeared first on 777.
Idén is várják a híveket szabadtéri passiókra a Pécsi Egyházmegyében
Nyíregyházán ülésezett a görögkatolikus Hierarchák Tanácsa
Elindult a regisztráció Varga László kaposvári megyéspüspök tavaszi lelkigyakorlatára
De La Salle Szent János, a keresztény oktatás védőszentje
Útravaló – 2025. április 7.
Mai evangélium – 2025. április 7.
„Látom, hogy az Opus Dei önreflexiót tart”- interjú Dér Katalin numeráriával
Februárban debütált egy dokumentumfilm-sorozat a HBO Max-on, Hogyan léptem ki az Opus Deiből címmel, amelyben 13 nő vallott drámai megéléseiről a szervezetben. Dér Katalin, az Opus Dei numeráriája a 777-nek adott interjúban válaszolt kényes kérdésekre, tabuk nélkül. Manipuláció, cölibátus, emberkereskedelem, vezeklőöv, bálványozott alapító és szexizmus? Súlyos témák. Javaslom a sorozat megtekintését az interjú kontextusában, mindenki levonhatja a következtetéseit. Hogy fogalmaznád meg, neked mit jelent az Opus Dei? Számomra egy szellemiséget, egy családot jelent és egy intézményt a katolikus egyházban, ami 69 országban van jelen és hamarosan 100 éves lesz. Úgyhogy az egyház történetében nem annyira régi szervezet, de nagyon szép apostoli és lelki célokat tartunk szem előtt: segítsük az embereket az Istennel való kapcsolatukban. A célunk Istennel találkozni a mindennapjainkban. A közvélemény szerinted miként vélekedik rólatok? Aki a katolikus egyház részese, tudhatja, hogy ez egy elismert intézmény, az alapítót szentté avatták. Viszont Magyarországon még kevéssé ismert, főleg Budapesten és vonáskörzetében, vannak, akik hallottak rólunk, úgyhogy még van mit dolgoznunk, hogy a nem annyira ismert céljainkat, tevékenységeinket is megismertessük. Hogy épül fel az Opus Dei hierarchiája? Te magad numerária vagy, mit takar ez a titulus? Túlnyomó többségben világi emberek vannak az Opus Deiben, illetve 2-3 három százaléka a közösségnek pap. A […]
The post „Látom, hogy az Opus Dei önreflexiót tart”- interjú Dér Katalin numeráriával appeared first on 777.
“A Biblia nem egy tini srác szerelmeslevele…” – egy fiatal hittan tanár tanúságtétele a Szentírás olvasásáról
Szenvedély, Istenismeret, szeretet, alaposság, történelem és még sorolhatnám azokat a szavakat, amelyek a beszélgetés olvasása közben feljöttek bennem. Egy fiatal hittantanár, Hoskóné Dudás Ágnes tanúságtétele arról, hogy miért fontos ismernünk és olvasnunk Isten nekünk írt “szerelmeslevelét”, azaz a Bibliát! Mi az a 3 szó, amivel a Szentírást, valamint azt az időszakot jellemeznéd, amíg olvastad? Magát a Bibliát: szerelem, erő és kimeríthetetlenség. Az időszakot pedig, amikor olvastam, olvasom, bár egy időszak jön fel nagyon, az a szenvedély, szomj és vezetés. Többször említetted az Esti beszélgetések című könyvben is, hogy ez egy szerelmes levél, amit Isten írt az embereknek. Miért ez a szó jut róla eszedbe, mivel magyaráznád ezt? Tudom, hogy sokan vagyunk, akiknek ezt nehéz elfogadni, hogy Isten és szerelem egymás melett, mert nem túl pozitív képet kötünk a szerelemhez. De akárhogy próbáltam ez alól kibújni, nem tudtam. Rájöttem, hogy vagy elfogadom, vagy nem, de ezzel szembesülök a Bibliában is. Például Ezekiel 16. fejezetben Isten, mint egy férj jelenik meg, aki megy a szerelme után tűzön-vízen át és megbocsát neki. Egy tényleges szerelmi vallomás. Esetleg Ózeás próféta könyve a parázna feleség képével. Vagy az Énekek éneke, mint Jézus és az Egyház viszonylatában. A Biblián kívül megerősítést kaptam a lelkinaplókból, Fausztina nővér […]
The post “A Biblia nem egy tini srác szerelmeslevele…” – egy fiatal hittan tanár tanúságtétele a Szentírás olvasásáról appeared first on 777.
Oldalak
