Adventus domini; böjt, nem böjt; ünnepek az ádventben; rorate; ó-antifónák. Mit kell tudni ezekről?

„Adventus Domini”

Magyarul: az Úr Eljövetele. Eredetileg „kisböjt” néven, a katekumenek, a felnőtt keresztelendők felkészítési időszaka volt nagyböjthöz hasonlóan, mely Vízkereszt ünnepéig tartott. Mivel a Karácsony nagyobb ünnep lett, így ma már Urunk születésének felkészítő időszaka. Habár liturgikus színe lila, sok böjti időre utaló hagyományát mára elvesztette. Az időszak vasárnappal kezdődik és december 24-én ér véget. Négy vasárnapját ma az ádventi koszorú négy gyertyája szimbolizálja, mely nagyböjthöz hasonlóan egy rózsaszín vasárnapot hordoz magában. A böjti időszak megtartóztatásai alól enyhítés adó rózsaszín vasárnapok elnevezései, az adott napi gregorián misekezdő, bevonulási énekek kezdő szavairól kapták nevüket, adventben a 3. vasárnap, a „Gaudete-vasárnap”, vagy „Örvendező-vasárnap.”

Böjt, nem böjt

Napjainkban az ádventi idő – a nagyböjttől eltérően – már nem tartja meg a szigorú liturgikus nagyböjti szabályokat, nem tartózkodik például az „alleluja” szó kimondásától, vagy éneklésétől, szabad doxológiát, vagyis Szentháromságot dicsőítő formulát imádkozni. Elmarad ugyanakkor a „Gloria” (Dicsőség) tétel a szentmisében, és külsőségeiben a visszafogottság jellemző, ehhez illeszkednek az ünnepkör énekei és liturgikus zenei hagyományai.

Ünnepek az ádventben

Advent 3. vasárnapján, a rózsaszín jelzi a megtartóztatásra vonatkozó szabályok enyhülését. Ezen a napon, és az adventi időbe eső kiemelkedő napokon szabad ünnepélyesen játszani az orgonának és a szentmisében megszólal a „Dicsőség” tétel is. Idén ilyen ünnep lesz november 30. kedd, Szent András apostol ünnepe, és december 8. a Boldogságos Szűz Mária Szeplőtelen Fogantatásának ünnepe, mely Mária-ünnep a régi, minden hónap 8. napján tartott Mária-ünnepek sorába tartozik, melyet már csak szeptember 8. Kisboldogasszony és október 8. Magyarok Nagyasszonyának ünnepe őriz.

Rorate

Csak a közép-európai római katolikus egyházak őrzi az ádventi, hajnali Mária-misék, azaz „Rorate” szentmisék hagyományát. Ez az időszak egyik legszebb és legkiemelkedőbb örökségei közé tartozik. Nagy öröm és boldogság, hogy a templomunk is évtizedek óta őrzi ezt hagyományt, és az egész időszak alatt hétfőtől péntekig megtartja hajnali, ádventi szentmiséit . Elnevezése itt is a misekezdő gregorián ének kezdőszavára vezethető vissza: „Rorate coeli desuper” – „Harmatozzatok egek onnan felülről!”

Ó-antifónák

Egyházunk egyik legrégibb örökségei az ún. ádventi ó-antifónák. December 17-től az ádventi idő napjainak saját szentmiséi vannak. Minden nap az ó-antifónák kezdő szavait hordozzák magán, melyek az eljövendő Üdvözítőt próbálja nevén nevezni így például: december 17. „Ó Bölcsesség”, 18. „Ó Adonáj”, 19. „Ó Jessze Vesszeje” stb. Az elnevezésekhez az Egyház gyönyörű dallamokat is társít. A Szent Anna templomban mindezeket a szentmisék végén, ún. naptárének formájában szólaltatjuk meg. A „Veni, veni Emmanuel” , vagyis „Ó jöjj, ó jöjj, Emmánuel” kezdetű éneknek (Éneklő Egyház 15) december 17-től minden napra saját versszaka van, mely az „ó-antifónák” szövegeihez illeszkedik.

Áldott ádvententet mindenkinek!

(Kép: Gyöngyöspata, Kisboldogasszony templom, Jessze-fa oltár)