Back to top

"Ég és föld elmúlnak, de az én igéim soha el nem múlnak." - Évközi 33. vasárnap (2021. november 14.)

November 13. szombat

18.00 Énekes-, előesti szentmise

November 14. Évközi 33. vasárnap

7.30 Énekes szentmise

9.00 Énekes-, diákmise

11.00 Énekes szentmise

18.00 Énekes szentmise

Hétfőtől péntekig

6.30 Csendes szentmise

17.00 Énekes szentmise

November 19. péntek Árpád-házi Szent Erzsébet

November 20. szombat

18.00 Énekes-, előesti szentmise

November 21. Krisztus, a Mindenség Királya (Évközi 34. vasárnap)

7.30 Énekes szentmise

9.00 Énekes-, diákmise

11.00 Énekes szentmise

18.00 Énekes szentmise

OLVASMÁNY Dán 12, 1-3

Ószövetség késői könyveiben már jelentkezik a feltámadás és a túlvilági igazságszolgáltatás hite. A próféta ezt úgy tanítja, mint amit a kinyilatkoztatásból kapott. A feltámadással együtt jár az ítélet, amely véglegesen elválasztja az igazakat és a bűnösöket. Különleges jutalom vár azokra, akik másokat az igazság megismerésére tanítottak.

OLVASMÁNY Dániel próféta könyvéből

Amikor a világ végén eljön az Úr,
Isten népe megdicsőül.

A végső nagy napokról szól az Úr:
Abban az időben fölkel Mihály, a nagy fejedelem, néped fiainak oltalmazója; mert olyan szorongattatás ideje következik, amilyen még nem volt soha, amióta nemzetek vannak. Abban az időben megszabadul néped, mind, aki be van írva a könyvbe.
Akik a föld porában alszanak, azok közül sokan feltámadnak, némelyek örök életre, mások gyalázatra, örök kárhozatra.
Akkor az érteni tudók ragyogni fognak, mint a fénylő égbolt, s akik igazságra tanítottak sokakat, tündökölnek örökkön-örökké, miként a csillagok.

Ez az Isten igéje.

VÁLASZOS ZSOLTÁR 15, 5 és 8. 9-10. 11 1 D2 tónus.
Válasz: Védelmezz engem, Istenem, * hiszen tebenned bízom. Vö. 1. vers.

Előénekes: Örökrészem és kelyhem te vagy, Uram, * te tartod kezedben sorsomat.
Szüntelenül magam előtt látom az Urat, * ő áll jobbomon, hogy meg ne inogjak.
Hívek: Védelmezz engem, Istenem, * hiszen tebenned bízom.

E: Ezért örül a szívem és ujjong a lelkem, * reménységben nyugszik testem is.
Mert nem hagyod lelkemet a holtak országában, * és nem engeded, hogy szented romlást lásson.
H: Védelmezz engem, Istenem, * hiszen tebenned bízom.

E: Az élet útját mutatod nekem, + színed előtt az öröm teljessége, * és jobbodon a gyönyörűség mindörökké.
H: Védelmezz engem, Istenem, * hiszen tebenned bízom.

SZENTLECKE Zsid 10, 1 1-14. 18

A levél azoknak szól, akik a zsidók közül keresztelkedtek meg, s szívesen tekintettek vissza a jeruzsálemi templom díszes liturgiájára és ősi hagyományaira. A szerző ezért mutat rá a keresztény istentisztelet lényegére és egyedülálló értékére. Jézus egyetlen áldozatot mutatott be a kereszten, s az meghozta a bűnök bocsánatát Az Egyház a szentmisében csak jelenvalóvá teszi és újra felajánlja, hogy részesedjék gyümölcseiben.

SZENTLECKE a Zsidókhoz írt levélből

Krisztus egyetlen áldozattal

örökre tökéletessé tette a megszentelteket
Testvéreim! Minden pap naponta elvégzi szolgálatát, és ugyanazt az áldozatot többször is bemutatja. Ezeknek azonban nincs erejük a bűn eltörlésére. Krisztus ellenben csak egy áldozatot mutatott be a bűnökért, és örökre helyet foglalt az Isten jobbján. Már csak arra vár, hogy minden ellensége hódolattal leboruljon lába előtt.
Egyetlen áldozattal örökre tökéletessé tette a megszentelteket. Ám ahol ezek bocsánatot nyertek, ott nincs többé bűnért való áldozat.

Ez az Isten igéje.

ALLELUJA

Alleluja. 8. szám.
Imádkozva virrasszatok szüntelen, * hogy az Emberfia elé méltón álljatok! Lk 21, 36 – 8 G. tónus.
Alleluja.

EVANGÉLIUM Mk 13, 24-32

A liturgikus év végén az Egyház a szentírási részletekkel arra figyelmeztet, hogy a földi idő és a történelem véges. Egyszer majd jön az ítélet, ahol a jó meg kapja a jutalmát, a rossz pedig a büntetését. Jeruzsálem pusztulása mint a régi szövetség vége, előképe volt a világ végének. De Jézus az időpontra vonatkozólag semmi kinyilatkoztatást nem ad. A hívő ember kötelessége az, hogy virrasszon és mindig készen legyen. Az előjelek sem az időpontot mutatják, hanem csak az ítélet valóságára figyelmeztetnek.

+ EVANGÉLIUM Szent Márk könyvéből

Jézus a világ végén
összegyűjti választottait a világ négy tájáról.

Abban az időben Jézus ezt mondta tanítványainak:
Azokban a napokban, amikor a gyötrelmek véget érnek, a nap elsötétedik, a hold nem ad világosságot, a csillagok lehullanak az égről, és a mindenséget összetartó erők megrendülnek.
Akkor majd meglátjátok az Emberfiát, amint eljön a felhőkön, nagy hatalommal és dicsőséggel. Szétküldi angyalait, és összegyűjti választottait a világ négy tájáról, a föld szélétől az ég határáig.
Vegyetek példát a fügefáról: Amikor már zöldellni kezd és levelet hajt, tudjátok, hogy közel van a nyár. Így ti is, amikor látjátok, hogy ezek mind bekövetkeznek, tudjátok meg, hogy közel van, már az ajtó előtt.
Bizony mondom nektek, nem múlik el ez a nemzedék, míg mindezek be nem következnek. Ég és föld elmúlnak, de az én igéim soha el nem múlnak. Ám azt a napot vagy órát senki sem tudja, sem az ég angyalai, sem a Fiú, hanem egyedül az Atya.

Ezek az evangélium igéi.