Január 6-án délelőtt, az Úr megjelenésének ünnepén, a Szentatya bezárta a szent kaput, majd ünnepi szentmisét mutatott be a Szent Péter-bazilikában. Beszédében arra biztatott, hogy maradjunk kérdező és kereső emberek, a remény zarándokai, olyanok, akik nyitottak Isten új útjaira, és útitársai tudnak lenni a többi kereső, úton lévő embernek.

Kocsis Fülöp hajdúdorogi érsek-metropolita január 6-án, vízkereszt napján Szent Liturgiát mutatott be Budapesten, a Fő utcai Szent Flórián-templomban, majd a Batthyány térnél megszentelte a Duna vizét. Minden korábbinál erősebb és mélyebb Istenbe kapaszkodásra buzdított.

Újév első vasárnapján Varga László megyéspüspök mutatott be szentmisét új papi hivatásokért az andocsi Nagyboldogasszony-bazilikában. A szentmise előtt rózsafüzér-imádsággal, valamint tanúságtételekkel várták a zarándokokat.

Fehérváry Jákó bencés szerzetes, teológus, a római Szent Anzelm Pápai Egyetem rektora írását közöljük a házszentelés hagyományáról.

Január 6-án, vízkereszt ünnepén szentmisét mutatott be Ternyák Csaba egri érsek a bazilikában. A szertartás elején a főpásztor megáldotta a sót és megszentelte a vizet.

A 2025-ös jubileumi szentév eseménydús időszak volt a Temesvári Római Katolikus Egyházmegye életében is. A tavaly lebonyolított, illetve az új évre tervezett programokról Pál József Csaba megyéspüspököt kérdezték.

Akik 2026-ban az Országúti templomban szeretnék megkötni házasságukat, kérjük, mielőbb keressék személyesen meg lelkipásztorainkat az időpont, a felkészülés és a részletek egyeztetése végett.

Az Országúti Ferences Plébánia és a Családok Jézusban Közösség közös jegyesoktatási kurzusa 2026. február 11.-április 15. között kerül megrendezésre.

• A találkozók szerdánként 19.00-21.30 között lesznek a plébánia 2. emeleti termeiben.
• A jelentkezőktől kérjük, hogy minden alkalommal mindketten teljes értékűen legyenek jelen, hiszen az alkalmak tematikus sorrendben követik egymást és mert a jegyeskészület csak így lesz gyümölcsöző a számotokra a későbbiekben. A jelentkezéssel ezeket vállaljátok is.
• Az egyes alkalmakon előadásokat és tanúságtételeket hallhattok szakemberektől és elkötelezett keresztény házaspároktól, akik jegyesek és házaspárok kísérésében nagy tapasztalattal rendelkeznek, majd alkalom lesz a páros illetve kiscsoportos beszélgetésekre is.
• A tízalkalmas sorozat február 11-én elindult, a keretlétszám betelt. Várólistára jelentkezni 2026.02.18-ig itt lehet.

Kérdéseitekkel lelkipásztorainkat kereshetitek meg.

További információk

• a házasság szentségéről
• ill. a jegyesoktatásról

A Felkészülés a házasságra – Országúti jegyeskurzus – 2026 bejegyzés először Országúti Ferencesek-én jelent meg.

A Harmat József hitoktató-kántor által vezetett Kisteleki Betlehemezők Csapatának „háromkirálya” XIV. Leó pápa meghívására december 31-én és január 1-jén a Vatikánba látogatott.

Böcskei László nagyváradi püspök OC X/2025. számú körlevelében hangsúlyozta: a 2025-ös jubileumi év tapasztalataiból merítve a lelki növekedés útján kell tovább haladni, ehhez pedig egy szentírási gondolatot emelt ki: „Az Úr lábához ült és hallgatta szavait” (Lk 10, 39).

Urunk megjelenésének főünnepén, 2021. január 6-án, öt éve szentelték püspökké és iktatták be főpásztori hivatalába Felföldi Lászlót ünnepi szentmise keretében a pécsi székesegyházban. A főszentelő Erdő Péter bíboros, prímás; a társszentelők Udvardy György érsek és Bosák Nándor nyugalmazott debrecen-nyíregyházi püspök voltak.

Az új év mindig egy friss kezdést jelent az életünkben, legalábbis én mindig így élem meg: új lehetőségekkel, új tervekkel és új kihívásokkal. De mielőtt beleugranánk a mindennapi teendőkbe, érdemes megállni egy pillanatra, és a lelki életünkre is gondolni. A gyónás nemcsak a bűnbocsánat szentsége, hanem egyben a lelki megújulás és a tiszta lappal való újrakezdés nagy lehetősége is. Íme öt ok, amiért érdemes az új évet gyónással kezdeni. 1. Tiszta lappal indulhatsz „Tabula rasa” – amikor a tanár például az órán letörölte a táblát és minden eltűnt, te pedig bosszankodhattál. A gyónás viszont pozitív értelemben jelent tiszta lapot: a bűneid terhét letenni felszabadító érzés. Nincs annál jobb érzés, mint amikor úgy vághatsz neki egy új esztendőnek, hogy az előző időszak néha súlyos terheit lerakod. Nem könnyű szembenézni a bűneinkkel, és nem könnyű kinyitni a gyóntatószék ajtaját (néha amúgy nem csak átvitt értelemben nehéz), mert néha ezzel önmagunkat és a kísértéseinket is le kell tudnunk győzni. De éppen ez a szembenézés és a megbocsátás az, ami igazi szabadságot ad: a gyónás során nemcsak Isten bocsát meg, hanem te magad is könnyebben elengeded a múltat, és tiszta szívvel, nyugodtan indulhatsz az új év feladatai felé. 2. Mélyebb kapcsolat Istennel Lehet, hogy […]

The post Lelki restart 2026-ra: 5 ok az év eleji gyónásra appeared first on 777.

André Bessette a kis út szentje – nem volt rendalapító, nagy teológus, de még pappá sem szentelték. Portás volt, aki Istenbe kapaszkodott, amikor nem találta a helyét a világban. Rá emlékezünk január 6-án, liturgikus emléknapján, amit szülőhazájában, Kanadában január 7-én tartanak.

Szent II. János Pál pápa 33 éve, 1993-ban Urunk megjelenésének ünnepén szentelte püspökké Ternyák Csabát, aki hosszabb vatikáni szolgálata után 2007 óta egri érsek; valamint éppen harminc éve, 1996-ban Majnek Antalt, aki több mint negyed századon keresztül vezette a Munkácsi Római Katolikus Egyházmegyét. A Szentatya régi szokást követett a püspökszentelések vízkereszti időpontjával.

Az év első napjaiban sok keresztény ház ajtaja felett jelenik meg egy különös, első pillantásra talán megfejthetetlennek tűnő felirat: C+B+M. Van, ahol az aktuális évszámmal együtt írják fel krétával – például 20+C+M+B+26 –, máshol állandó jelölésként látható az ajtófélfán. De vajon mit takarnak ezek a betűk, és honnan ered ez a szokás? A felirat története feltételezhetően egészen a középkorig vezethető vissza. A nyugati kereszténységben már évszázadokkal ezelőtt kialakult az a hagyomány, hogy Vízkereszt ünnepén, január 6-án a papok megáldották a hívek otthonait. Ez a házáldás nem csupán egy rövid liturgikus aktus volt, hanem annak kifejezése, hogy a családok az új esztendőt is Krisztus oltalma alatt, az Ő áldásával szeretnék megkezdeni. Az ajtók megjelölése ennek az áldásnak a látható jele lett: a pap egy megáldott krétával írta fel a betűket az ajtó fölé, mintegy „rábízva” a házat Istenre. A három betű eredetileg egy latin mondat rövidítése: Christus mansionem benedicat, vagyis „Krisztus áldja meg ezt a házat”. A latin formula egyszerű, mégis mély tartalmú imádság: arra kéri Jézust, hogy legyen jelen az otthon falai között, kísérje a benne élők mindennapjait, adjon békét, egységet és védelmet. A középkori ember számára természetes volt, hogy az áldásokat ilyen jelképes rövidítésekkel is megerősítsék, ezért vált általánossá […]

The post C+B+M – mi ez a furcsa felirat a keresztény otthonokban? appeared first on 777.

Huszonhat évvel ezelőtt, 2000. január 6-án különleges vízkereszti misét mutatott be Szent II. János Pál pápa a Szent Péter-bazilikában: az Úr megjelenésének ünnepén ugyanis régi szokás szerint püspököket szentelt, köztük két magyar püspököt, Veres Andrást és Erdő Pétert.

Napról napra közreadjuk a napi olvasmányokhoz, illetve az adott nap szentjéhez kapcsolódó gondolatokat az Adoremus liturgikus kiadványból. Januárban Földi István keszthelyi esperes plébános ad útravalót.

Hogy örömhírrel induljon minden nap... – Mt 2,1–12