Hírolvasó
Magányos-e a pap Szenteste? – Riesz Domonkos atya gondolatai a karácsonyról
Riesz Domonkos atyával, a Budapest-Kispesti Nagyboldogasszony Főplébánia káplánjával arról beszélgettünk, hogyan változik meg a karácsony megélése papként: mit jelent Szentestén „az Ünnepelttel” időt tölteni, hogyan válik a szolgálat a várakozás helyévé, és miért nem a tökéletes bejgli vagy az ideális ünnep a karácsony lényege. Az interjúban szó esik a pap magányáról és közösségéről, a karácsony csendjének erejéről, és arról, mit érdemes idén a jászolhoz tennünk – talán mindenekelőtt önmagunkat. Máshogy éled meg a karácsony ünnepét azóta, hogy pappá szenteltek? Felsős gimnazista korom óta természetes volt számomra, hogy december 24-én délután szervezőként ott vagyok a pásztorjátékon. Az izgatottságtól átszövődött gyerekkori varázs után már a tartalmon volt a hangsúly, ezért a templom és a Szenteste már ekkor összekapcsolódott számomra. De persze nem akarom megkerülni a kérdést, nyilván egészen más papként ünnepelni a karácsonyt, sőt már kispapként is az volt, amikor kissé szerzetesrendi légkör volt szenteste a szemináriumban. Most a szolgálaton jóval nagyobb a hangsúly, és jobban meg kell küzdeni azokért az órákért, amikor azt élem meg, hogy én is várakozom, és engedem az Úrnak a közeledését. Mennyire magányos papként a Szenteste – a pásztorjáték és az éjféli mise közötti időszak? Biztos lehet olyan, aki magányosnak éli meg, de én személy szerint egyáltalán […]
The post Magányos-e a pap Szenteste? – Riesz Domonkos atya gondolatai a karácsonyról appeared first on 777.
Köszönöm Uram, hogy Te mindvégig szerettél! – Adventi hála levél a Mennyei Atyának
Jó dolog néha visszatekinteni a megtett útra és felnézni az égre, hogy hálát adjunk. Nemcsak arra, ami szép és örömteli élmény volt, hanem a sziklásabb terepre is. Ezek erősítették a hitünket, az Istenbe vetett bizalmunkat, ha kitartottunk az Úr mellett, aki mindig beváltja az ígéreteit. Néhány sorban én is visszatekintettem az idei adventre és nagyon jól esett elmondani Istennek, hogy mennyi mindenért lehetek hálás. Hálás vagyok Uram Neked ezért a kegyelmekben gazdag adventért! Olyan volt, mintha Máriával és Józseffel én is úton lettem volna. Onnantól, hogy útra keltem Veled, némiképp magunk mögött hagytuk a „város kényelmét”. Ahogyan a Szent Család betlehembe vezető útján sok kérdéses helyzet lehetett, úgy bennem is voltak bizonytalanságok. De újra és újra arra kérsz, hogy adjam át Neked minden terhemet, mert Te szeretsz osztozkodni. Mind az örömben, mind a nehézségekben. Szeretem Uram, hogy ha Veled járom az utamat, akkor mindig biztos szakaszon haladok! Hogy tulajdonképpen, még ha sötétséget élek is meg a lelkemben, Te látod az utat és világosságot gyújtasz nekem. Köszönöm, hogy nem hagysz elveszni a sötétségben, hanem mindig utánam jössz és visszaterelsz a helyes ösvényre! Köszönöm, hogy Te voltál és vagy a szemem és a világosságom! És bár nem mindig mondod meg előre a […]
The post Köszönöm Uram, hogy Te mindvégig szerettél! – Adventi hála levél a Mennyei Atyának appeared first on 777.
