Joseph Ratzinger/XVI. Benedek teológiai munkásságának mindeddig csak a töredékét volt alkalmuk megismerni a magyar olvasóknak. Az egykori teológiaprofesszor, püspök és bíboros összes művei 2008-tól rendszerezett formában folyamatosan jelentek meg a német Herder kiadónál.

Szent Lúciára emlékezünk december 13-án. Emléknapjához – a néphagyományban: Luca-nap – számos hiedelem és szokás kapcsolódik.

Napról napra közreadjuk a napi olvasmányokhoz, illetve az adott nap szentjéhez kapcsolódó gondolatokat az Adoremus liturgikus kiadványból. Decemberben Kálmán Peregrin OFM, a pesti ferences templom igazgatója ad útravalót.

Hogy örömhírrel induljon minden nap... – Mt 17,10–13

Háromszáz elszegényedett kistelepülésen mintegy 13 ezer óvodáskorú gyermek családja kap a gyermek fejlődését elősegítő egységcsomagot. A csomagot 2029-ig minden évben rendelkezésre bocsátja a Felzárkózó települések (Fete) program, miközben szükség szerint szakemberek – fejlesztőpedagógusok, logopédusok, gyógypedagógusok – is segíthetik a gyerekek fejlődését, még az iskola megkezdése előtt.

Az Új Ember december 14-i számát ajánljuk olvasóink figyelmébe, mely elérhető a templomokban, az újságárusoknál, illetve előfizethető szerkesztőségünk terjesztési osztályán.

Ünnepélyes keretek között átadták a Szent Erzsébet Római Katolikus Tagóvoda új épületét december 11-én Gyöngyösön. Az ünnep végén Ternyák Csaba érsek megáldotta a száz fő befogadására alkalmas intézményt.

1944. december 10-én, a háború és üldöztetés legsötétebb napjaiban Mindszenty József veszprémi püspök a várbörtön falai között szentelte pappá azokat a kispapokat, akiket a front és a politikai zűrzavar elszakított a szemináriumtól. Az évforduló alkalmából december 10-én Udvardy György veszprémi érsek tárlatvezetést tartott az egykori várbörtönben.

A Guadalupei Szűzanya képe oly módon mutatja be a katolikus hitet, amely érthetővé és befogadhatóvá tette azt a mexikói őslakos indiánok számára. Lehetetlen teljesen leírni a képen található gazdag szimbolikát, mert minden egyes szín- és forma mély teológiai üzenetet hordoz magában. A Guadalupei Szűzanya 1531. december 9-én, 10-én és 12-én jelent meg Mexikóban az azték származású Juan Diegonak, hogy kibékítse az őslakosokat a spanyol hódítókkal. Megjelenésének csodás képét hátrahagyta a férfi kaktuszrostból készült köpenyén (a tilmán), amely mindmáig megtekinthető a Mexikóvárosban található Guadalupei Szűzanya-bazilikában. A kép közel 500 év után sem mutatja romlás jeleit, holott a rost, amelyből a tilma készült 20–60 éven belül bomlásnak indul. Mikroszkópos vizsgálat kimutatta, hogy nincsenek ecsetvonások a képen. A mexikói Kodak szerint a sima ábrázolás olyan érzést kelt, mintha modern fénykép lenne, holott 300 évvel a fényképezés feltalálása előtt készült. A Szűzanya megjelenése mesztic, vagyis egyszerre hordoz azték és spanyol vonásokat is, jelezve a történelmi pillanatot, melyben a két kultúra találkozik. Mária a Nap előtt áll: nagyobb, mint az aztékok rettegett napistene, „Huitzilopochtli”. Lába holdsarlón nyugszik, mely az azték „Quetzalcoatl”-t, a tollaskígyó holdistent szimbolizálja, akit nyilvánvalóan legyőzött. A köpenyén látható csillagok pontosan abban a helyzetben vannak megjelenítve, ahogyan az 1531. december 12-i égbolt állt. […]

The post A Guadalupei Szűzanya közel 500 éves képének rejtett utalásai appeared first on 777.

November 19. és 25. között tartották Jeruzsálemben a Szentföldi Ferences Kusztódia szervezésében a Szentföldi Komisszáriusok és Munkatársaik V. Nemzetközi Konferenciáját. A ferences rend, de az egész keresztény világ számára is nagy jelentőséggel bíró eseményen a Magyarok Nagyasszonya Ferences Rendtartomány megbízottja, Tóth Vencel OFM és munkatársa, Szabó Tünde is részt vett.

December 8-án hálaadó szentmisével és az elmúlt negyed évszázad eredményeinek felidézésével ünnepelték meg a Sátoraljaújhelyi Fegyház és Börtönben a kápolna felszentelésének 25. évfordulóját.