A Magyar Katolikus Rádió a feltámadás ünnepén újabb fontos mérföldkőhöz érkezik: húsvéthétfőn elindul kecskeméti adója. A 95,3 MHz-es frekvencián sugárzott adás révén a rádió immár 25 földfelszíni állomással rendelkezik, így országosan több mint 4 millió hallgatóhoz juthat el, hogy eligazítást, lelki támaszt és reményt nyújtson az élet mindennapi kérdéseiben.

Huszadik alkalommal tartották meg az Élet menete elnevezésű rendezvényt március 28-án, szombaton Temesváron. „A társadalom, amely megóvja a gyermekeit és támogatja a családokat, valójában a saját jövőjét óvja” – olvasható a szervező Darul Vieții (Az élet ajándéka) Egyesület honlapján közzétett közleményben.

Varga László kaposvári megyéspüspök március 1-jétől közös gondolkodásra hív a nagyböjt idején: „Ha fontos számodra a higgadt, evangéliumi szemlélet és a békességteremtés kultúrája, tarts velem ezen a közös úton!” Az alábbiakban a sorozat harminckettedik részét olvashatják.

Nagycsütörtök van. Ezen a napon a katolikus egyház figyelmét azokra a titkokra fordítja, amelyeknek emlékezetét ekkor ünnepli: az Eucharisztia és az egyházi rend alapítására, valamint a testvéri szeretet parancsára. Ezúttal annak a titkát kutatjuk, hogy milyen összefüggés van az Eucharisztia és a felebaráti szeretet parancsa között. A Katolikus Egyház Katekizmusa így tanít az Eucharisztia alapításáról: „az Úr, mivel szerette övéit, mindvégig szerette őket. Tudván, hogy eljött az óra, amikor ebből a világból átmegy az Ő Atyjához, a vacsora közben megmosta lábukat, és átadta nekik a szeretet parancsát. Hogy rájuk hagyja e szeretet zálogát, s hogy övéitől soha ne távozzon el és húsvétja részeseivé tegye őket, halála és föltámadása emlékezetéül megalapította az Eucharisztiát, és megparancsolta Apostolainak, – akiket akkor az Újszövetség papjaivá szentelt -, hogy visszajöveteléig ünnepeljék.” (KEK 1337) Jézus ezen az estén két jelét is adta szeretetének: a tanítványok lábának megmosásával és az Eucharisztia megalapításával. Emellett új parancsot is adott nekik: „szeressétek egymást! Amint én szerettelek benneteket, úgy szeressétek ti is egymást. Arról tudják majd meg rólatok, hogy a tanítványaim vagytok, hogy szeretettel vagytok egymás iránt.” (Jn 13, 34-35) Érdekesség, hogy János evangéliumában nem találkozunk az Oltáriszentség alapításának klasszikus leírásával. Részletesen leírja viszont a lábmosás folyamatát és Jézus ahhoz kapcsolódó […]

The post Az isteni szeretet mesterműve: az Eucharisztia appeared first on 777.

Közös gondolkodásra hívták az Egri Főegyházmegye katolikus oktatási intézményeinek teremtésvédelmi felelőseit Miskolcra, a Bársony János Katolikus Általános Iskolába március 26-án. Az immár második alkalommal megszervezett teremtésvédelmi napról Federics Róbert írt rövid beszámolót, melyet szerkesztve közlünk.

Április 2-án, a nagycsütörtöki „in Coena Domini”, az utolsó vacsora emlékére ünnepelt szentmise keretében a Lateráni Keresztelő Szent János-bazilikában XIV. Leó pápa tizenkét római egyházmegyés pap lábát mossa meg – közülük tizenegyet ő maga szentelt fel 2025. május 31-én, Szűz Mária látogatása Erzsébetnél (Sarlós Boldogasszony) ünnepén a Szent Péter-bazilikában.

Hogy örömhírrel induljon minden nap... – Jn 13,1–15

Nagycsütörtökön délelőtt krizmaszentelési misét tartanak a püspöki székesegyházakban. A püspök együtt misézik az egyházmegye papjaival, akik megújítják a szenteléskor tett ígéreteiket. A szentmisében megszentelik a keresztelendők és a betegek olaját, valamint a – keresztség, bérmálás, egyházi rend kiszolgáltatásakor, illetve templomszenteléskor használatos – krizmát.

Húsvét az ünnepek ünnepe. Az idei évben arra kértük Riesz Benedek (ismertebb nevén Beni) atyát, hogy legyen segítségünkre. Az Angyalföldi Szent Mihály Plébánia papi közösségének tagja egy-egy rövid elmélkedéssel segít közelebb lépni a megváltás titkához nagycsütörtökön, nagypénteken és húsvét vigíliáján. Az elmélkedések a Magyar Kurír YouTube-csatornáján lesznek elérhetőek.

Majnek Antal OFM nyugalmazott munkácsi megyéspüspök látogatott el Lédeczi Dénes esperes-plébános meghívására Szolnokra, ahol a főpásztor volt március 19-én a Szent József-templom búcsúünnepének főcelebránsa. A püspökkel a szentmisét megelőzően a kárpátaljai magyarság életéről és problémáiról Szathmáry István, a Jász-Nagykun-Szolnok vármegyei Új Néplap munkatársa beszélgetett.

Beran Ferenc teológus, budapest-újlaki plébános a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Hittudományi Kara Erkölcsteológiai Tanszékének oktatója. Az alábbiakban az ő írását olvashatják.

Április 1-jén, szerdán az általános kihallgatást a Szent Péter téren tartották, ahol a Szentatya az Olaszországból és a világ más tájairól érkezett hívőkkel és zarándokcsoportokkal találkozott. Ennek keretében folytatta a II. Vatikáni Zsinat dokumentumairól szóló katekézissorozatát.

Az Új Ember április 5–12-i összevont ünnepi számát ajánljuk olvasóink figyelmébe, amely elérhető a templomokban, az újságárusoknál, illetve előfizethető szerkesztőségünk terjesztési osztályán.

Eredményesen zárult a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia által meghirdetett és a Katolikus Karitász által koordinált „Tartós szeretet” elnevezésű nagyböjti élelmiszergyűjtés. Az országos összefogásnak köszönhetően több mint 87 tonna élelmiszer és 4 millió forintnyi pénzadomány gyűlt össze, így több mint tízezer nélkülöző család kaphat segítséget a húsvéti ünnepek előtt.

Hagyományteremtő szándékkal első alkalommal rendezték meg Veszprémben az Ádám-játékot március 28-án. A darab ősbemutatója húsz évvel ezelőtt volt Balatonalmádiban. A felújított előadást eredetileg a veszprémi Margit-romoknál tartották volna meg, ám a kedvezőtlen időjárás miatt a szervezők a Gizella Hotel nagytermébe helyezték át az előadást, melyen Udvardy György veszprémi érsek is jelen volt.

Hogy mennyire sürgős a számos háború által sújtott világban a béke megtalálása, az visszhangzott március 30-án, nagyhétfő estéjén a római Santa Croce in Gerusalemme bazilikában. A békéért mondott imádságon, amelyet Baldo Reina bíboros helynök vezetett, részt vett Dominique Joseph Mathieu teherán-iszfaháni érsek is.

Az alábbiakban a húsvéti időszak ünnepi püspöki szertartásainak és szentmiséinek helyszínéről és időpontjáról tájékozódhatnak.

Egészen felfoghatatlan, hogy Jézust el lehetett adni harminc ezüstért, egy rabszolga áráért. Mert akkoriban ennyibe került egy rabszolga. Ennyit ért egy ember, akit adtak-vettek. Eltelt húsz évszázad, és mi még mindig eladjuk őt. Eladjuk őt a karrierünkért. Eladjuk őt azért, hogy beléphessünk a politikába. Eladjuk őt a szenvedélyeinkért, azért, hogy gazdagok legyünk. Eladjuk őt akkor is, amikor névtelenek vagyunk az interneten, és úgy teszünk, mintha senki sem látna minket. Eladjuk őt. A mai evangéliumban Júdás megkérdezi Jézust: „Csak nem én vagyok az, Mester?” A válasz fájdalmasan személyes: igen, te. Amikor Júdás eladta Jézust, amikor elárulta őt, elment tőle és a sötétségbe lépett. Ha megvallom Jézusnak, hogy bennem él Júdás is, ő biztosan megbocsát nekem, ahogyan Péter esetében is tette, aki megtagadta őt. Ha odafordulok Jézushoz éppen ma, Nagyszerdán az árulásaimmal, az a feltámadáshoz fog vezetni engem. De ha nem, akkor a sötétségbe lépek, mint Júdás, és ennek tragikus következménye lehet. Pedig életre vagyunk születve. És Jézus mindig velünk lesz, ha megpróbáljuk megvallani és kimondani neki: „Jézus, szeretlek. Vezess engem az utamon a feltámadás felé.” Marik Viktória Forrás : Łódźi Főegyházmegye

The post „Csak nem én vagyok az, Mester?” – Harminc ezüst és a mi árulásaink appeared first on 777.

Magyar nyelvű szentmisét ünnepeltek a római Santo Stefano Rotondo-bazilikában március 29-én, virágvasárnap. A szentmisét Törő András, a Pápai Magyar Intézet rektora, az olaszországi magyarok főlelkésze mutatta be; koncelebrált Szép Attila pécs-gyárvárosi plébános, Lápossy Péter, a Szentszék magyarországi nagykövetségének titkára és Melo Lajos OP, a Santa Maria Maggiore-bazilika magyar gyóntatója.

Míg a világunk legtöbbször a „valamit valamiért” elvére épül, a kegyelem nem követi a matematika szabályait. A harag, bosszúvágy és önzés mind lefelé húznak minket,  a kegyelem azonban az egyetlen, amely képes a lelkünket magasabb szintre emelni, és – mint a fény – akadálytalanul árad be ott, ahol rést talál a büszkeségünkön. Ez a felemelő erő nem csupán elvont fogalom vagy egy régi vallásos tanítás, amit csak a könyvekben találunk meg, valójában ez életünk láthatatlan éltetője: egy olyan váratlan, ajándékba kapott segítség, amely átlép a szigorú észkérdéseken és azon a szemléleten, hogy mindent ki kell érdemelnünk. Hasonlíthatnánk ezt a folyamatot a tavaszi olvadáshoz is: képzeljünk el egy keményre fagyott, élettelen földet, amelyet jégpáncél borít. Nem a föld „dolgozik” azon, hogy felengedjen, hanem a napsütés az, ami kívülről, szelíden, de megállíthatatlanul elkezdi felpuhítani a talajt. Ez a belső változás is hasonló; nem mi küzdjük ki magunknak erővel, hanem hagyjuk, hogy ez a külső hatás átformáljon bennünket. A kegyelem leggyakrabban ott jelenik meg, ahol a legnagyobb a hiány. Gondoljunk csak gyermekeinkre, akik néha nagyot hibáznak vagy elpazarolják a különböző lehetőségeiket. A szabályok szerint büntetésnek kellene következnie, ámde ekkor jön el az a pillanat, amikor szülőként nem a hibát nézzük, hanem a rászoruló […]

The post A kegyelmet nem kiérdemeljük – Isten ajándékba adja appeared first on 777.