A több évtizedes múltra visszatekintő eseményt január 31-én, szombaton, a nyíregyházi Continental Arénában tartották.

Február 2-án délután, az Úr bemutatásának ünnepén és a megszentelt élet harmincadik világnapján a Szentatya ünnepi szentmisét mutatott be a vatikáni Szent Péter-bazilikában. A szertartás a gyertyák megáldásával és körmenettel kezdődött, majd az eucharisztikus ünnepléssel folytatódott.

Szent Balázs püspök élettörténetét idézzük fel liturgikus emléknapján, február 3-án. A vértanú püspök emlékezete különösen a névadásban és a népszokásokban él elevenen.

Napról napra közreadjuk a napi olvasmányokhoz, illetve az adott nap szentjéhez kapcsolódó gondolatokat az Adoremus liturgikus kiadványból. Februárban Kovács Zoltán, a budapesti Szent István-bazilika helyettes plébánosa ad útravalót.

Hogy örömhírrel induljon minden nap... – Mk 5,21–43

Erdő Péter bíboros, prímás Gyertyaszentelő Boldogasszony – Urunk bemutatása – ünnepén, február 2-án az Esztergomi bazilikában mutatott be szentmisét. A Főpásztor homíliájában az Egyház küldetéséről, a nemzedékek egymásnak átadott felelősségéről, valamint a gyorsan változó világ kihívásai közepette is változatlan Krisztus-hit továbbadásáról beszélt.

Gyertyaszentelő Boldogasszony ünnepén a katolikus egyház Jézus templomban való bemutatását ünnepli. A gyertya szimbolikája, lángjának fénye elgondolkodtatott: vajon mi szívünkbe tudjuk-e fogadni Jézust, hogy világosság lehessünk mások számára? A katolikus egyházban február másodika Gyertyaszentelő Boldogasszony ünnepe. Ekkor arra emlékezünk, amikor Mária és József a szokásoknak megfelelően elvitték Jézust a jeruzsálemi templomba, hogy az elsőszülött fiút az Úrnak szenteljék. A Szentírás szerint akkor a Lélek indítására a templomban volt Simeon, aki ígéretet kapott, hogy addig nem hal meg, amíg meg nem látja az Úr Fölkentjét (ld. Lk 2,22-27). Ott volt Anna prófétaasszony is. Ez a két Lélektől indított ember felismerte ebben a néhány hetes gyermekben az Üdvözítőt „mint világosságot, kinyilatkoztatásul a nemzeteknek” (Lk 2,32). Simeon e mondatában Izajás próféciája visszhangzik az Úr szolgájáról: „a nemzetek világosságává teszlek” (ld. Iz 42, 6 és Iz 49, 6). Ők tudták, hogy a templomban bemutatott gyermekben elérkezett, akit oly régóta vártak. A világ világosságával való találkozás szimbólumaként alakult ki a gyertyaszentelés szokása. A gyertya Jézus Krisztust jelképezi, mely fölemészti önmagát, hogy másoknak szolgálhasson. Számomra igazán megható ez a szimbolika. Az ünnep elnevezése a Szűzanyára utal, de – mint Mária tisztelője, már saját tapasztalatból mondhatom – Mária mindig Jézusra mutat. Az ő célja és vágya, hogy Krisztushoz elvezessen minket, hogy […]

The post A világosság a világba jött, de övéi nem fogadták be – gondolatok Gyertyaszentelő Boldogasszony ünnepére appeared first on 777.