Back to top

ÚRNAPJA, Krisztus Szent Teste és Vére (2023. június 11.)

Június 10. szombat (zsolozsma: II. zsoltárhét)

18.00 Énekes-, előesti szentmise

Június 11. ÚRNAPJA, KRISZTUS SZENT TESTE ÉS VÉRE (A év)

7.30 Énekes szentmise

9.00 Énekes-, cserkész- és diákmise

10.00 Úrnapi körmenet a Batthyány téren

11.00 Énekes szentmise

A szentmisét bemutatja és szentbeszédet mond: Jánosa Domokos plébános

Orgonál: Balasi Barnabás, a Szent Anna templom orgonaművésze

18.00 Énekes szentmise

Hétfőtől péntekig (hétköznapi olvasmányok I.)

6.30 Csendes szentmise

18.00! Énekes szentmise

Június 13. kedd Páduai Szent Antal áldozópap és egyháztanító

Június 15. csütörtök Árpád-házi Boldog Jolán szerzetesnő

Június 16. péntek JÉZUS SZENTSÉGES SZÍVE

18.30 Jézus Szíve litánia

Június 17. szombat A Boldogságos Szűz Mária Szeplőtelen Szíve (zsolozsma: III. zsoltárhét)

18.00 Énekes-, előesti szentmise

Június 18. ÉVKÖZI 11. VASÁRNAP (A év)

7.30 Énekes szentmise

9.00 Énekes-, diákmise

11.00 Énekkaros szentmise – J. Rheinberger: Missa puerorum

A szentmisét bemutatja és szentbeszédet mond: Jánosa Domokos plébános

Zenei szolgálat: a Szent Anna templom énekesei. Művészeti vezető és orgonál: Balasi Barnabás Tovább

16.30 Amerikai Énekkari hangversenye - A belépés díjtalan!

18.00 Énekes szentmise

OLVASMÁNY MTörv 8, 2-3. 14b-16a

Ha a manna valamilyen pusztai növény termése volt is, abban a helyzetben úgy szerepelt, mint a gondviselés ajándéka, amely táplálta vándorló népet. Ebből a szempontból előképe az Oltáriszentségnek, amellyel Krisztus táplálja az örök haza felé vándorló hívőket. A természetfölötti eledel felhívás arra is, hogy a természet adományaiban is meglássuk Isten szeretetét és legyünk hálásak érte.

OLVASMÁNY Mózes ötödik könyvéből

Az Úr a pusztában mannával táplálta népét.

A negyvenéves pusztai vándorlás után Mózes így beszélt a néphez: Gondolj az egész útra, amelyen az Úr, a te Istened negyven éven át vezetett a pusztában, hogy megsanyargasson, próbára tegyen, megvizsgálja a szívedet, vajon megtartod-e majd parancsait vagy sem. Sanyargatott és hagyta, hogy éhezz, aztán mannával táplált, amelyet nem ismertél és atyáid sem ismertek, hogy megtudd: nemcsak kenyérrel él az ember, hanem mindazzal, ami az Úr szájából származik.
Ne felejtsd el az Urat, a te Istenedet, aki kihozott Egyiptom földjéről, a szolgaság házából, átvezetett a mérges kígyók és skorpiók lakta nagy és félelmetes pusztán meg a víztelen sivatagon. A kősziklából fakasztott vizet neked, a pusztában pedig mannával táplált, amelyet atyáid sem ismertek.

Ez az Isten igéje.

VÁLASZOS ZSOLTÁR 147, 12-13. 14-15. 19-20 7b. tónus.

Válasz: Jeruzsálem, szentek otthona, * dicsérd fölséges Istened! Vö. 12a vers.

Előénekes: Dicsérd Uradat, Jeruzsálem, * magasztald, Sion, Istenedet.
Mert erőssé tette kapuid zárát, * és megáldotta benned fiaidat.
Hívek: Jeruzsálem, szentek otthona, * dicsérd fölséges Istened!

E: Határaidon ő ad békét, * és jóllakat kövér búzával.
Elküldi szavát a földre, * az ő igéje gyorsan terjed.
H: Jeruzsálem, szentek otthona, * dicsérd fölséges Istened!

E: Igéjét Jákobnak hirdeti, * törvényeit és végzéseit Izraelnek.
Egyetlen néppel sem bánt így, * végzéseit nem fedte fel senki másnak.
H: Jeruzsálem, szentek otthona, * dicsérd fölséges Istened!

SZENTLECKE 1 Kor 10, 16-17

Az Eukarisztia ünneplése, az utolsó vacsora emlékezete valódi áldozati lakoma, ahol Krisztus áldozati testében és vérében részesülünk. Ebből két dolog következik. Először is csak azok részesedhetnek benne, akik az Egyházhoz, Krisztus testéhez tartoznak, hiszen a cél az, hogy a tagok hasonlóvá váljanak a főhöz. Másodszor: akik az egy kenyérből és az egy kehelyből részesednek, azoknak meg kell őrizniük a szeretet egységét Krisztussal és egymással.

SZENTLECKE Szent Pál apostolnak a korintusiakhoz írt első leveléből

Sokan egy kenyér, egy test vagyunk.

Testvéreim! Az áldás kelyhe, amelyet megáldunk, nemde Krisztus vérében való részesedés? És a kenyér, amelyet megtörünk, nemde Krisztus testében való részesedés?
Mi ugyanis sokan egy kenyér, egy test vagyunk; mert mindnyájan egy kenyérből részesülünk.

Ez az Isten igéje.

SZEKVENCIA tetszés szerint
(Énekelve elkezdhető az ,,Ímhol angyaloknak étke''-től is.)

Dicsérd, Sion, Üdvözítőd: Jó Pásztorod, hű segítőd áldja hangos éneked!
Himnuszt mondj egész szíveddel, szóddal úgysem érheted el, méltón nem dicsérheted.
Nagy dologról szól az ének: élet élő kútfejének, a Kenyérnek hódolunk,
Estelép a búcsútornak, a tizenkét apostolnak, mit kiosztott Krisztusunk.
Hangosan hát fönnesengjen, ujjongjon és égre csengjen zengő lelkünk hangja ma!
Mert mit ajkunk most magasztal: amaz ünnep, amaz asztal, amaz első lakoma.
Ott új húsvét napja támadt: új kötése új Királynak; régi húsvét bétellett.
Új világtól fut az óság, árnyat oszlat új valóság, fényesség űz éjfelet.
S amit ott tett önkezével, emlékére nyílt igével hagyta Krisztus végzenünk.
Szent igéktől megoktatva, üdvösséges áldozatra kenyeret s bort szentelünk.
Ágazatja szent hitünknek: testté-vérré lényegülnek, kenyér s bor mivolt előbb.
Régi rend itt újnak enged, szárnya lankad észnek, szemnek; élő hitből végy erőt!
Színében bor és kenyérnek (jel csak ez, de más a lényeg) drága nagy jók rejlenek.
Vér bár a bor, test az étel, egy is Krisztus, semmi kétely. Két szín őt nem osztja meg.
Aki veszi, meg nem osztja, meg nem töri, nem szakasztja; mindenek épen veszik.
Veszi egy, és ezrek veszik, s mind egyenlőn kapja részit; mégis nem fogyatkozik.
Veszi jó, és veszi vétkes, ám gyümölcse vajmi kétes: élet vagy elkárhozás. Rossznak átok, üdv a jóknak: lásd az együtt áldozóknak végük milyen szörnyű más.
S ha megtört az áldozatban, kétség, tudd meg, nincsen abban: úgy van ott minden darabban, mint a teljes szín alatt.
Őt törés nem törheté meg: csak a jelnek, köntösének színe tört meg, ám a lényeg változatlan egy marad.
Ímhol angyaloknak étke, vándorutunk erőssége, édes fiak vendégsége: rút ebeknek el ne vesd!
Ősi manna ezt mutatja, ezt Izsáknak áldozatja, bárány vére csordalatja: képben írja régen ezt.
Kegyes pásztor, igaz étek, édes Jézus, kérünk téged, te legeltesd, védd a néped, te mutasd meg kegyességed fönn az élők közepett.
Mindenható fejedelmünk, étkünk, éltetőnk, szerelmünk, engedj
asztalodra lelnünk, testvérül engedd ölelnünk odafönn a szenteket!

(Dallama: 1-18. szakasz SzVU 107. sz. ének; utána a gregorián dallam szerint.)

ALLELUJA

Alleluja. 5. szám.
Jézus mondja: + ,,Én vagyok az égből szállott élő kenyér. * Aki eszik ebből a kenyérből, örökké élni fog.'' Jn 6, 51-52 – 5. tónus.
Alleluja.

EVANGÉLIUM Jn 6, 51-58

Az evangélista itt összegyűjti Jézus kijelentéseit amelyek azt bizonyítják, hogy az Eukarisztiában az örök élet táplálékát hagyta ránk. Ő az égből szállott alá, azért adhat égi életei amelyet az Atyától kapott Aki visszautasítja ezt a táplálékod az örök életet utasítja vissza Az Oltáriszentség az élet kenyere, ezért benne van a halál legyőzése és a feltámadás ajándéka. Krisztus tehát az üdvösség rendjében egészen elkötelezte magát azoknak, akik hisznek benne.

+ EVANGÉLIUM Szent János könyvéből

Az én testem valóban étel, az én vérem valóban ital.

Abban az időben így beszélt Jézus a zsidó tömeghez:
,,Én vagyok a mennyből alászállott, élő kenyér. Aki ebből a kenyérből eszik, örökké fog élni. Az a kenyér, amelyet én adok, az én testem a világ életéért.''
Vita támadt erre a zsidók között: ,,Hogyan adhatja ez testét eledelül nekünk?'' Jézus így felelt nekik: ,,Bizony, bizony, mondom nektek: Ha nem eszitek az Emberfia testét, és nem isszátok az ő vérét, nem lesz élet bennetek. Aki eszi az én testemet, és issza az én véremet, annak örök élete van, és én feltámasztom őt az utolsó napon. Mert az én testem valóban étel, és az én vérem valóban ital. Aki eszi az én testemet, és issza az én véremet, az bennem marad, és én őbenne. Amint engem az élő Atya küldött, és én az Atya által élek, úgy az is, aki engem eszik, énáltalam él. Ez az égből alászállott kenyér! Nem az, amelyet atyáitok ettek és meghaltak! Aki ezt a kenyeret eszi, örökké él!'' Így tanított Jézus a kafarnaumi zsinagógában.

Ezek az evangélium igéi.